jan
11

Legalábbis a reklám szerint. Szerintem viszont ezt az önértékelési és önérvényesítési deficittel küzdő férfiak gondolják így. Plusz még azok a nők akik nem tudnak egyedül becsavarni egy villanykörtét (ezt tessék képletesen érteni).

A nők számára elsősorban az olyan attribútumok jelentik a vonzerőt, amelyek azt mutatják, hogy az adott férfi megbízható, nem hagy el egy gyerekkel a nyakadon, képes biztonságot teremteni mind anyagilag, mind érzelmileg. Számos tanulmány szól arról, hogy hosszútávra nem a macsókat és a rossz fiúkat választjuk, holott nagyon is vonzódunk hozzájuk fizikailag, hanem a rendes pasikat, akik majd gondoskodnak rólunk, amíg mi a gyereket pesztráljuk otthon.

Hasznos és érdemes hasonló társadalmi helyzetben felnövő partnert választani, mert különben komoly szemléletbeli különbségekbe ütközhetünk az együttélés során, viszont nem kizárólagos feltétele a működő kapcsolatnak. Fontosabb az, hogy a lényeges dolgokban együtt tudjunk működni, és nyíltan, őszintén tudjunk egymással kommunikálni. Általában azokat szeretjük, akiket könnyen ki tudunk ismerni, hasonlóan gondolkodnak, mint mi magunk. Olyan partnert választunk, aki mellett jó embernek érezzük magunkat. Elképzelhető, hogy a státusszimbólumokra alapuló párválasztás során a nő attól érzi jónak magát, hogy rendelkezhet egy BMV és egy zsíros bankszámla felett, de sajnos ez csak illúzió, hiszen ez nem a saját tulajdona, és nem az ő eredménye. Azonban könnyen státusszimbólummá, azaz tárggyá válik ő maga is.

A szociálpszichológia szerint az ismerősség fontos alapja a párválasztásnak. Ez azt jelenti, hogy olyan személyekhez vonzódunk, akik valamiért jobban hasonlítanak a már megismert dolgainkra. Gondoljunk csak arra, hogy a média milyen szerepmodelleket állít elénk. A képes magazinokban szereplő emberek általában gazdagok és híresek. Nem tudjuk, hogy emögött mennyi munka áll, viszont a végeredmény rendkívül vonzó.  Egyszerűbbnek tűnik megragadni a végeredményt, mint eljutni erre a szintre. Ez nem csak a nőkre, de a férfiakra is igaz. Az a pasi, akinek - a példánál maradva - nincsen BMV-je és drága öltönye, úgy érezheti, hogy rá nem buknak a jó nők.

"Minél inkább tekint valaki úgy a partnerére, mint aki az ő társadalmi helyzetét (vagy az övénél alacsonyabb társadalmi helyzetet) jelzi, annál inkább lesz fontos számára a másik külső megjelenése." (Susan T. Fiske)

Így fordulhat elő ez: