júl
23

 Franciaország után most Belgiumban is betiltották a burkát. Akit az egész testet elfedő ruha viselésén kapnak, az akár egy hét szabadságvesztésre is számíthat. Egy demokratikus országban, a mi, európai kultúránkban érthető, ha a nők önrendelkezési jogát védi a törvény. Azonban élnek olyan  muzulmán nők Európában, akik szeretik a kultúrájukat, elfogadják azt, akármennyire is nyomatjuk nekik a női emancipációt. Az ő önrendelkezési jogukkal mi lesz?

Érdekes, hogy régen törvényben szabályozták az, hogy a nők nem hordhatnak nadrágot, és hogy a szoknyájuk alól nem látszódhat ki a bokájuk. Pár száz év alatt eljutott a nyugati kultúra oda, hogy a test eltakarását szankcionálja.

Persze, mondhatjuk azt, hogy ezeknek a nőknek fel kell nyitni a szemét, fel kell őket szabadítani. Azt is valószínűnek tartom, hogy ha nem volna ilyen törvény, akkor sokan nem mernék ledobni a fátylat félve férjük, családjuk haragjától. Franciaország és Belgium ezzel elhatárolódott attól, hogy muszlim kultúrát tűrjön meg a határain belül. Akinek nem tetszik, az el is költözhet.

Pont egy olyan kultúra női kerültek ezzel a figyelem középpontjába, akiknél a nőt el kell rejteni. Ez az elrejtés rárímel a korábbi, ribancsétáról szóló post kommentjeire. A hozzászólók nagy többsége, főleg férfiak, de nők is arról írtak, hogy a nő öltözködése felhívás a férfiaknak keringőre. Mintha a férfi egy állat volna, aki nem képes uralkodni az ösztönein. Nekem ez jut eszembe a burkáról: el kell rejteni a nőt az ösztönök elől. 

A másik oldalon ott vannak a muszlim férfiak. Ők mit szólhatnak ahhoz, hogy mostantól más férfi is láthatja és megkívánhatja a nőiket? Vajon le tudnak mondani a feleségük "tulajdonjogáról", és megbirkózni a nő törvényekkel szabályozott szabadságával?

kép forrása: withfriendship.com

süti beállítások módosítása